A Férfi

2009 május 14. | Szerző: Fülöp |

Gyermekkorom egyik kedvelt szórakozása volt kiülni az udvarra, és elnézni a kakas ténykedését.

Végtelenül lenyűgözőtt az a büszke, harcias, királyi járás, magatartás, ami jellemzi.

Csodáltam, ahogy keresgéli az ételt, majd ha talál valamit, hangos kiabálással, szinte rituális táncot lejtve hívja a tyúkokat, hogy egyenek.

Bámultam, ahogy uralja a sokaságot, és rögtön megtorol mindent, rendet tartva.

Feltűnt, hogy kicsit mintha elkülönülve, kívülállóként lenne tagja a közösségnek – nem olvad bele a tyúkok csoportjába, távolságot tart, nem vegyül. Megőrzi kakas mivoltát, és mégis hozzájuk tartozik.