Üdvözlet
2009 július 13. | Szerző: Fülöp
Köszönöm a hozzászólásokat (különön Suzannenak is), most nem tudok válaszolni senkinek, ezért elnézést…néhány napig nem leszek….:))
A távollétem elviseléséhez ajánlom a következő videót (Juditnak arra a kérdésére válaszul, hogy mennyire léteznek Ezot Erikák). A lényeg 50 másodpercnél kezdődik (az eleje a szokásos érdektelenség, DE mindenképpen meg kell nézni a lényeget az 50-ik másodperctől). Nem illik kacagni:
In Memorian dr. K.H.G.
2009 július 12. | Szerző: Fülöp
– Hölderlin ist Ihnen unbekannt? – kérdezte Dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.
– Ki volt az? – kérdezte a német őr.
– Aki a Hyperiont írta – magyarázta Dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?
– Kik ezek? – kérdezte az őr.
– Költők – mondta Dr. K. H. G.
– Schiller nevét sem ismeri?
– De ismerem – mondta a német őr.
– És Rilkét?
– Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte Dr. K. H. G.-t.
A múltkor Hegedűs D. Géza olvasta fel a maga patetikus, kifinomult módján. A felolvasás után a stúdióban ünnepélyes csend. Az értelmiségi műsorvezető, és a művész egyetértő és értő hallgatásba burkolózott.
Tisztelettel adóztak a rövid novella velős üzenete iránt, miközben megmerítkeztek közös világlátásukban.
Én is hallgattam, ugyancsak döbbenettel, csak az én döbbenetem a viszolygás döbbenete volt, nem az egyetértő világfájdalomé.
Hölderlin. Schiller. Heine. Rilke.
A tudatlan őr szégyenében lelövi a művelt doktort.
Mérték
2009 július 12. | Szerző: Fülöp
Minden embernek vannak életérzései, és ezeket az életérzéseket hajlamosak vagyunk Igazságként előadni.
A kamasznak, az elhagyott nőnek, a bebörtönzött szabadságharcosnak, a mindennapi kenyérért küzdőnek, a jólét biztonságában élőnek, az áldozatnak, az elkövetőnek, a hatalom birtokosának, a szolgának………..stb………mindegyiküknek van egy adott időszakra vonatkozó életérzése, tapasztalata – mindezek alapján látja és értékeli a világot.
“A férfi mind gazember”, “A háború rossz”, “A szeretet a legfontosabb”, “Az egészség a legfontosabb”…………stb.
Ezeknek az ismerős mondatoknak közös tulajdonsága, hogy egy életérzést fejeznek ki.
Meghalt a király!
2009 július 11. | Szerző: Fülöp
“Meghalt a király! Ő volt a legnagyobb! Senki nem léphet a helyébe! Örökre beírta a nevét a zene történetébe!”
Nos, ezek a kijelentések Michael Jacksonra vonatkoznak.
Is.
Miért?
2009 július 10. | Szerző: Fülöp
Nem értem.
A világ végtelenül gazdag, bonyolult, izgalmas hely, amelyben rengeteg titok, kétség és ellentét feszül..
Az emberi kapcsolatok feszültségét és drámáját az eltérő igények adják.
Az ember nem csak szeretetre, hanem tiszteletre, fejlődésre, igazságra, szabadságra, kihívásra, biztonságra, jólétre, értelemre, stb……. is vágyik. Szeretné, ha megbecsülnék, elfogadnák, elismernék, ám ugyanakkor szüksége van arra, hogy ő is tisztelhessen másokat.
Ugyanaz az ember ellentmondásos vágyakat hordoz magában, igényei akár percről percre változhatnak.
Vágyik a szeretetre, az elfogadásra, megkapja, majd rájön, hogy ez neki kevés, mert társat is szeretne, akivel egyenrangú is, ám akire ugyanakkor fel is tud nézni (megint ellentmondásosság).
Vágyik a szeretetre, de sokszor a szabadságáért mégis lemond róla, meg a biztonságról és mindent feláldoz.
Kérdései vannak, válaszokat is akar, olyan válaszokat, amelyek kielégítik. A mai válaszok holnapra már kevésnek bizonyulhatnak
Hisz valamiben, és képes a hitéért ölni vagy meghalni. Ha pedig a hite megrendül, akkor összeomlik, hiába veszi körbe szeretet is akár.
Nem tudom eléggé ábrázolni az ember sokarcú valóságát, igényeinek ellentmondásos és bonyolult szerkezetét, létének törékenységét és kiszolgáltatottságát.
Mindezen tények felsorolása mellett nem értem, amikor felbukkannak emberkék, akiknek egész gondolkodásuk és filozófiájuk kimerül a szeretet, harmónia, építő gondolatok szentháromságában.
Felépítenek egy hamis és hazug világot, amit az infantilis naivitás és bárgyúság hat át. Az ég rózsaszín, a felhők babaformájúak, és édes fodraik vannak. Mindenütt pillangók szálldosnak lassan és méltóságteljesen, miközben andalító zene szól, és az asztalon habos sütemények sorakoznak, meg gőzölgő kávé tejszínnel, és mindenki negédesen mosolyog, és egymás lelkét építik az emberek bölcs gondolatokkal és tanmesékkel, és nincsen egy rossz szó sem, csak szeretet és elfogadás, és sugárzó harmónia, és mindenütt élénk színek, a problémákat pedig nem kell megoldani, mert a szeretet mindent áthidal, a konfliktus pedig ismeretlen…..Az egész világ egy babaház-cukrászda…..!
Nem értem. Ennyire pocsék lenne az élet, hogy ilyen álomvilágba kell menekülni előle?
Hogyan szeretheti valaki az életet és a világot, ha letagadja belőle a neki nem tetsző jelenségeket, meg sem értve azokat? Akkor mit szeret valójában?
Hazugság az egész!
Szeretetteli magány
2009 július 14. | Szerző: Fülöp
Az egyén éli a maga életét, amelyben a saját harcát vívja, a saját drámáját éli.
Oldal ajánlása emailben
X