A tökéletességről……..

2009 július 2. | Szerző: Fülöp |

Mottó: “Minden pillanatban tökéletes vagyok, mert hiánytalanul megvalósítom azt, ami akkor éppen vagyok – se többet, se kevesebbet.”

A tökéletesség fogalma a közgondolkozásban amolyan isteni állapot, amely mentes a hibáktól, rendelkezik a legmagasabbrendű és szintű képességgekkel és erényekkel. Szóval tökéletes.

Sok-sok esztendeje festettem egy képzelt portrért. Ebben az arcban nem egy létező személy, hanem egy lelkiállapot nyert formát. A létrehozása ezért dinamikus, a végeredménye pedig aktuális és hiteles volt.

A megszületett kép rengeteg hibától, elrajzolástól szenvedett, ám éppen ezen hibáival és elrajzolásaival együtt lett tökéletes, olyan kép, amely betölti rendeltetését, célját. Láttam, hogy amennyiben kijavítanám a hibáit, tehát engednék a “tökéletesítés” szándékának, akkor valójában tönkretenném, megfosztanám a lényegétől, és elvenném tőle a kifejező erőt.

Amikor már kellő távolságról, a lelkiállapot elcsendesedésével tudtam nézni a saját alkotásomat, akkor értettem meg, mennyire hamis a tökéletességről alkotott közfelfogás.

A tökéletesség ugyanis nem valami felsőfokú hibátlan állapot, és még csak nem is valamiféle morális kategória. A tökéletesség nem más, mint a maga megismételhetetlenségében megjelenő létező, amihez/akihez nem lehet hozzátenni, vagy elvenni belőle, mert az így megváltoztatott valami/valaki a változással elveszíti a lényegét. A tökéletlenségével együtt tökéletes. A tökéletlenség biztosítja a tökéletességét. Nem lehet más, egyszeri.

Ha a közfelfogás szerint válna tökéletessé minden ember, akkor nem lenne különbözőség, csak unalmas egyformaság, azonosan gondolkodó, érző és cselekvő szentek gyülekezete.

Amikor az emberek a külsejük szabálytalanságán, hibáin keseregnek, és irigyelik a szimmetria alapján szabott emberek, modellek szépségét, akkor tudattalanul azt mondják, hogy szeretnék elveszíteni az egyszeri külsejüket, hogy hasonlítsanak valami általánoshoz (a plasztikai sebészet is többnyire erről szól). Lemondanának a tökéletességről a szépségért.