Piti gazdagok

2009 május 15. | Szerző: Fülöp |

Mindennapos tapasztalat: drága luxuscirkáló leparkol, kigyúrt fiúka megy az edzőterembe, kifent tésasszony a butikba-szoláriumba, és a szélvédő mögött ott virít a mozgássérült igazolvány.

Mindez csupán piti ügyeskedés, még kreativitás sincs benne. Kisszerű és lealacsonyító.

Fontos az osztályöntudat: igazi büszkeség abból fakadhat, ügyeskedésből legfeljebb gőg.

Az osztályöntudat azt jelenti ebben az esetben, hogy valaki büszke arra, hogy tehetős. Ezt minden téren megmutatja és felvállalja. Sértve érezné magát, ha valaki felajánlana neki egy rokkantigazolványt – mert neki arra nincs szüksége! Ez az osztályöntudat, a méltóság, a büszkeség.

A tehetős férj észleli, hogy felesége megbotlott, és ilyen jogtalan előnyökkel él. Felháborodottan közli párjával, hogy nekik erre nincs szükségük, nem azért dolgozik, hogy ilyen rangjukhoz méltatlan eszközökhöz kelljen folyamodniuk.

A luxusautó szélvédője mögött díszelgő igazolvány nem egyéni ficamról árulkodik. Ezeknek az embereknek is van környezetük, akik ezt látják, tapasztalják. Rosszabb esetben sikk, vagányság, és már mindenkinek van, aki számít, jobb esetben közöny, tompaság veszi körbe az esetet. Fel sem tűnik, az emberek még magukban sem akadnak fenn mindezen. Senki nem teszi szóvá.

Bár tényleg nem tudom, hogy a bűnben való hetyke elmerülés, vagy a bűn fogalma iránti teljes érzéketlenség a rosszabb……..

Nekem a kettő egyre megy…….